Saturday, 24 September 2016

Allatok es termekeik - igen vagy ne?

Az allati termekek (nem-) fogyasztasa nalam elsosorban etikai, lelkiismereti kerdes. Szamomra a jol elkeszitett hus, sajt, tojas es tarsai nem undorito, "doghus", "tetem", hanem nagyon is izletes, kivanatos finomsag. Ellenben.. ha tudom, hogy a fincsi szalonnas rantottamert rengeteg erzo es valamilyen szintu intelligenciaval rendelkezo eloleny szenvedett es halt meg (ebben a sorrendben, illetve egyidejuleg), akkor jogomban all tovabbra is megenni? Mennyivel helyenvalobb a piacon, messzirol illatozo fustolt szarazkolbaszba hatalmasat beleharapni, mint kutya es macska husat porkoltnek elkesziteni (lasd Kina, Vietnam, egyes nyugat-afrikai orszagok)? Ha tudom, hogy kizarolag novenyekbol is valtozatosan, egeszsegesen, izletesen tudok etkezni,ezaltal magamat fenntartani es ez osszehasonlithatatlanul kevesebb fajdalommal jar mas teremtmenyek szamara, akkor helyes tovabbra is ennem sult hust, turos palacsintat, fott tojast, toportyut, grillezett lazacot es meg sorolhatnam? Nyilvanvaloan a valasz: NEM. Es most csak az etelekrol beszelek, a boriparrol, szormekrol, allatkiserletekrol, felelotlenul letrehozott hazikedvencekrol meg szot sem ejtettem.
Nem gondolom ugy, hogy a vilagon mindenki tudna ugy elni, hogy nem ol allatokat. Termeszetesen van olyan helyzet, hogy nincs mas lehetoseg, mint vadaszni, vagy a sajat haznal jol tartott allatok tejet, tojasat, alkalmasint husat fogyasztani, azonban ennek semmi koze a nagyuzemi allattartashoz es annak szornyusegeihez. Nem egyszeru tema ez es nagy kerdes, hogy mi a jobb: a boldog tudatlansag vagy ha az ember tisztaban van azzal, hogy mi folyik a szinfalak mogott (azaz a vagohidon, a nagyuzemi farmokon, honnan jon a szorme stb.)?

En sosem szoktam ilyen temaju irasokat es filmeket kozossegi oldalakon (facebook) vagy emailben megosztani, mert nem celom az emberek ijesztgetese, elremitese, idegesitese. Azonban ha valakit erdekel, hogy valoban honnan es milyen aron jonnek az allati termekek, akkor nagyon ajanlom az alabbi dokumentumfilmeket. Ezekben mind vannak nagyon, nagyon szomoru, felhaborito, sirasra keszteto, undorito emberi viselkedest bemutato, visszataszito, felkavaro kepsorok. Azonban a lenti filmek egyike sem azzal a cellal keszult, hogy remalmokat okozzon, majd ha az ember lecsillapodott akkor boldogan elhet tovabb ugy, ahogy addig. Ezek a filmek elmagyarazzak, hogy az ember hogyan hasznalja a kornyezetet (az allatokat es a novenyvilagot), mi valtozott es mi az, ami nagyon nem helyes, sot, elfogadhatatlan. Bemutatjak, hogy a mindennapi haszonallatok (szarnyasok, disznok, marhak, juhok stb.) hogyan szuletnek, hogyan elik le sokszor igen rovid es nyomorusagos eletuket es hogyan olik meg oket. Sajnos a vadon elo vizi allatok sora sem sokkal jobb, mar ami a veget illeti. Ezen kivul tobb mas temarol is szo van bennuk, termeszetesen mind allatokkal kapcsolatban.

- Earthlings (Foldlakok:ingyen megnezheto itt: https://www.youtube.com/watch?v=opj0_3L1l88)
itt magyar felirattal: https://www.youtube.com/watch?v=lQUdcIfnasY

- Home (https://www.youtube.com/watch?v=jqxENMKaeCU)

- Food Inc. (Elelmiszer Rt. :itt magyar felirattal: https://www.youtube.com/watch?v=lmxGv_H403E)

- Glass Walls (Uveg falak, ez csak 13 perc, Paul McCartney rovidfilmje, https://www.youtube.com/watch?v=ql8xkSYvwJs)



Saturday, 9 July 2016

BBC musor "Eat well for less?" avagy egyunk okosabban






Hogy ne csak annyit irjak, hogy "de regen irtam ide" majd ismet eltunjek par evre, gondoltam irok kicsit az egyik kedvenc musoromrol. Nem igazan nezek tevet, de van par dolog, ami erdekel.

A BBC-n van egy "Eat well for less?", azaz szo szerinti forditasban "etkezzunk jol, olcsobban" cimu dokumentum-sorozat. Egy iro-musorvezeto (Greg Wallace a brit MasterChef-bol) es egy zoldseges (Chris Bavin) vezetik a musort, egy dietetikussal konzultalva. Musoronkent egy-egy csaladot vesznek gorcso ala es probalnak nekik segiteni, hogy egeszsegesebben eljenek es jobban gazdalkodjanak a penzukkel.
Eloszor is rejtett kameraval megfigyelik, hogyan intezik egy nagybevasarlasukat, majd a vasarlast kielemzik. Itt feny derul arra, hogy milyen tipusu vasarlok a csalad tagjai, peldaul rutinszeruen mindig ugyanazt veszik es fozik, vagy ragaszkodnak ugyanahhoz a markahoz, vagy mindent megvesznek, ami akcios, fuggetlenul attol, hogy szukseguk van-e ra vagy nem stb. Ezutan beszabadulnak a csalad konyhajaba es egyreszt minden termeket, ami a konyhaban van, semleges csomagolasba tesznek, hogy ne latszodjon, markas dolgok vannak-e, masreszt sok elelmiszert kicserelnek olcsobb, szupermarket markajura. A het vagy honap (nem emlekszem mar) folyaman pedig segitenek receptekkel es otletekkel, hogy a csalad tobbet fozzon otthon es jobb alapanyagokbol (peldaul kesz pizza helyett hazi, fagyasztott sult krumpli helyett hazi, ilyesmi). A feldolgozott elelmiszerek kerulese es a zoldseg fogyasztas emelese a cel. A csaladok pedig musoronkent kulonbozoek, altalaban tobb gyerek is van. Erdekes latni, hogy altalaban a gyerekek a leglelkesebbek es szivesen megkostoljak az ujdonsagokat. A musor vegen leleplezik, hogy melyik termeket csereltek le es melyik volt a csalad megszokott markaju etele-itala es kiszamoljak, hogy mennyi penzt tudnanak evente megsporolni a valtoztatasok megtartasaval. Altalaban tobb ezer fontra rug az osszeg!

Nekem azert is tetszik meg a musor, mert tudomanyosan utanajarnak par dolognak benne, peldaul a margarinnal, hushelyettesito vegeterianus termekekkel kapcsolatban, illetve tesztelnek nagyobb csoportban elelmiszereket, hogy mi izlik igazan az embereknek. Sokszor nem a nagy marka a nyertes, bar van, hogy igen.

Itt Angliaban nagyon elterjedt a felkesz es kesz etel, az elviteles kaja, fagyasztott mindenseg. Erdekes (es kisse aggaszto!) volt latni peldaul, ahogy egy tobb gyerekes anyuka nem tud sult krumplit csinalni.. meg ugy osszessegeben fozni. Sajnos valoban csabitoak ezek a megoldasok, mert nem is tul dragak (persze ha az ember osszeadja hosszu tavon, akkor dragabbra jon ki), meg olyan gyorsan es kenyelmesen megvan igy egy vacsora. Minek keresse az ember a csirke curry receptjet, vagdossa a csirkethust es zoldsegeket, piritgassa a fuszereket es fozogesse a paradicsomszoszt peldaul, ha kb. 400 forint egy uveges szosz, amivel csak ossze kell gyorsan fozni a - lehetoleg mar felkockazva vagy felcsikozva vett - csirkemellet, addig be lehet dobni a mikroba a zacskos, mar fott rizst es meg is van a vacsora? Igaz, hogy minden kicsit egyenizu, a mikros rizs meg (nekem legalabbis) brrrrrr, de igy legalabb van ido tevezni! Na nem azt mondom, hogy alkalmasint nem nyulok en is ilyen megoldashoz (kiveve a mikros rizs.. az tabu!), de idejet sem tudom, mikor csinaltam igy ebedet utoljara.

Ami miatt a legjobban tetszik meg ez a musor, hogy nagyon szuper, hasznos otleteket adnak, hogy hogyan lehet gyorsan finom es taplalo etelt fozni. Ezekbol majd probalok megosztani itt recepteket. Jo lenne, ha otthon is lenne hasonlo, bar szerintem egyelore Magyarorszagon azert nem felejtettek el ugy fozni az emberek, mint itt. Meg nincs is akkora kinalat a felkesz es kesz kajakbol, mint itt.

Udvozlet az esobol

Sokszor gondoltam ra, hogy erdemes lenne ujra irni a blogon, de olyan keves szabadidom van, hogy mindig elvetettem az otletet.

Az utolso bejegyzes ota ezek tortentek, nem fontossagi, hanem idorendi sorrendben:

1. Sajnos a kis kertemtol megvaltam, mert tobb okbol sem tudtam megfeleloen foglalkozni vele. Egyreszt nagyobb anyagi befektetest igenyelt volna a szukseges eszkozok es kis sufni beszerzese, masreszt a korai oszi es teli esteken nem tudtam volna mar kerteszkedni, mert koran sotetedik erre fele es nem tul biztonsagos a kornyek, harmadreszt a suru esozesek miatt akkor sem tudtam kerteszkedni, amikor idom engedte volna. Azota jartam a kozossegi kertben es uj gazdaja jobban banik a foldecskevel, mint en anno, bar - szamomra erthetetlen modon -  a remek eperagyast felszamolta az illeto. Az elmult evekben itthon kerteszkedem tobb-kevesebb sikerrel.

2. Megleltem eletem parjat, egy nyugat-afrikai uriember szemelyeben, ez annyiban fog valtozast jelenteni a blogon, hogy lesznek ilyen jellegu receptek megosztva.

3. Szuletett egy edes kicsi lanyom, aki jelenleg a baba-let es kisgyerekkor kozott totyog. Ez pedig a gyerekbarat receptek es ilyen temaju elmelkedesek publikalasat hozza majd magaval.

Mar amennyiben lesz idom irni. :-)

Wednesday, 23 July 2014

Újabb kerti kisérlet (nincs hosszú i betűm) - zöldbab cserépben

Még mindig limitáltan tudok csak irni, megjavitottam egy régi laptopot amin tudok blogolni, de sajnos nincs hosszú i betűm. Idén zöldbabot ültettem cserépbe, május első heteiben (legközelebb felirom és vezetek róla naplót, a pontosság kedvéért). Ez az Angliában népszerű zöldhüvelyű zöldbab, nem futó, hanem törpe fajta. Ami azt jelenti, hogy bokrosodik, nem fut. Karóval igy is támotani kell, mert jól megbokrosodik.

Az alábbi tapasztalatokról tudok beszámolni:

- a bab hamar kihajt és gyorsan nő, ezért érdemes rögtön min. 10 cm átmérőjű cserépbe ültetni
- sajnos nem jegyeztem fel a részleteket, de május 10-én ültettem el őket és az első termést július 22-én szedtem le, tehát összesen kb. 10 hét telt el eddig
- egy 1.2 m hosszú vájú alalkú (tehát hosszúkás) ültetőbe max. 3 bab fér el kényelmesen
- egy két személyes háztartásnak érdemes minimum 6, de inkább 9 növényt ültetni, hogy egy étkezésre való babot egyszerre vagy legalább 2-3 egymást követő nap alatt le lehessen szedni (nekem a három kisérleti egyed két nap alatt 15 dkg babot termett, de ez az első szüret, szóval elképzelhető, hogy jobban be fog indulni)
- ez nem saját tapasztalat, hanem olvastam: a babnak nem kell trágya, de vizigényes növény. Mivel megköti a nitrogént a levegőből, a már elöregedett babszárat kidobás helyett mindenképp érdemes komposztálni vagy ún. zöld-trágyának hasznáni (összeapritva beásni ősszel a földbe, a jövő tavaszi ágyásoknak nagyon jó tápul szolgál)
-  a csigák szeretik a levelét és a termést is, más kártevővel szerencsére nem találkoztam (még...)

Képes beszámoló:

 Kb. egy hetes növényke

 Az első virágokból kifejlődött pici babhüvelyek (kb. 1 cm hosszúak)

Alakul a termés 

15 dkg bio-zöldbab :)

Júliusi délután a kertben - képekben








Sunday, 20 July 2014

Kókuszos majdnemkulfi-mangófagyi (vegán)

Nyár közepe van, tombol a kánikula. Az emberre ráizzad az egyenruha, aminek a kabátját már amúgy is csak a hűvösebb reggeleken kellemes viselni, a légkondi bekapcsolásra vár és éjjelente jól esik csak egy törölközővel takarózni. Stabilan 26C fok van, legalábbis 2-3 napon át mindenképp. Utána pedig jön a jó kis eső, hogy mégse kelljen naponta öntözni.

Igen, nem az otthoni nyárról van szó, Angliában járunk! A nyár azonban - akármilyen megbizhatatlan kistestvére is az igazán napos, búzamezős, perzselően meleg, tücsökcirpelős magyar nyárnak - itt is nyár, akciós a szupermarketben a fagyikészitő apparátus, igy eljött az ideje kipróbálni a házi egészséges fagyit! 

Ehhez az alábbi rém egyszerű néhány lépést tettem meg:

  - összekevertem 9 evőkanál (9 x 15ml) kókusztejport 350 ml langyos vizzel
 - hozzáadtam 12 evőkanál (12 x 15ml) konzerv mangópürét



 Ebből több, mint elegendő mennyiségű fagyi-alap keletkezett. Beleöntöttem a mangós kókusztejet a formába, egy napot ült a fagyasztóban (de biztos kevesebb idő is elég lett volna neki) és máris elkészült a finom, házi mangó-majdnemkulfi!

Ha ez majdnemkulfi, akkor felmerül a kérdés, hogy mi az a kulfi? A wikipedia szerint egy fagyasztott, tej alapú desszert, ami az indiai szub-kontinensről ered. Népszerű Indiában, Pakisztánban, Bangladesben, Nepálban, Burmában és a Közel-Keleten. Sűrűbb, krémesebb és nehezebb, mint a nyugati fagylaltok, nehezebben olvad. A legjelentősebb különbség az az, hogy egyrészt tojást nem tartalmaz, másrészt nem habositják az alapot készités közben. A hagyományos izek a sáfrány, kardamom, pisztácia, rózsa, mangó és a tejszin, de manapság készitenek újabb változatokat is (eper, avokádó, narancs, alma, földimogyoró). A kulfi úgy készül, hogy az édes, izesitett tejet folyamatosan kevergetve, alacsony hőfokon főzve a felére sűritik. A benne levő tejcukor és hozzáadott cukor karamellizálódik a hosszú folyamat alatt, egyedi izt kölcsönözve a végeredménynek. A kulfi alapot ezután formákba öntik és jeges, sós vizben lassan megfagyasztják. A lassú fagyasztás miatt a kulfi jégkristályok keletkezése nélkül fagy meg, ami igen krémes állagot eredményez. Manapság már nem mindenki igy késziti, sűritett tejet is lehet használni a házilag főzőcskézés helyett.


A fentiek tükrében bátran megállapitom, hogy ugyan az én fagyimban ugyan volt mangó, de sem tejet nem tartalmaz, sem az imént leirt eljáráson nem esett túl, igy nem lett kulfi. Ettől függetlenül finom volt es könnyű, de a benne levő sok kókusztejpor miatt ezt is csak módjával ajánlatos fogyasztani.

Saturday, 14 June 2014

Ujra itt

Hosszu kihagyas utan ismet itt! A szunetnek tobb oka is volt, megpedig: - technikai problemak (laptop bedoglott, munkahelyrol megsem jo blogolni...) - motivacio-hiany - egyeb erdekes tennivalok :) A tavalyi kerteszkedesi kiserlet eredmenyei: - a sajat termesztesu epernel nincs jobb. De tenyleg! A sajat eper vegyszermentes, napsutestol meg langyos, illatos es nagyon izletes. A madarak es a csigak is szeretik, ez ellen lehet vedekezni. Nekem nem nagyon ment, tapasztalat hianyaban. De igy is sikerult vagy 10 kg-t leszedni, megenni, befozni stb. - a sajat krumplit megkarositottak a csigak, de amit sikerult megmenteni, nagyon finom volt ugyszinten. - ultettem magrol pak choi-t, megettek a csigak mindet - a paradicsompalantaim nem csak tuleltek a szabadfoldbe ultetest, de megerosodtek es bosegesen termettek - volna, ha a termes kb. 80%-at nem csocsaljak meg a csigak!!! - a pritamin es magyar TV paprika sajnos kudarcba fulladt. Ami novenyt nem ettek meg a CSIGAK (mar megint!) es volt eselye termest hozni, a paprikak nem nottek ill. kilyukadtak es elfeketedtek. Nem astam magam bele a temaba, mert mar nagyon csalodott voltam a sok rossz elmeny miatt. Ellenben a cayenne bors azaz csili paprika varatlanul jol sikerult, ebbol sikerult vagy 6 paprikat leszedni (3 novenybol...), kiszaritani es vesztartaleknak eltenni, ha kifogyunk a friss csilibol. - viragok: majdnem az osszes magrol novesztett viragomat megettek a csigak. Ami tulelte, az nehany nagy meretu barsonyka, torpe dalia, flox es menyecskeszem. De ezek kulon agyasban voltak, a fold jobb volt ezen a reszen es a csigakat rendszeresen eltavolitottam. Tavaly eleg meleg nyar volt, illetve volt nehany meleg het, inkabb igy fogalmaznek. Kellett minden masnap locsolni, ami egy 7 literes kannaval tobb oras tevekenyseg volt. Csigak ellen az alabbi modszereket probaltam ki: - osszetort tojashej (elvileg mechanikai vedelem, nem szeretnek atmaszni rajta mert felserti a talpukat): nekem nem valt be egyaltalan, raadasul egy eso eleg, hogy elmossa, bemossa a foldbe. - csigak osszeszedese es mashova vitele: ez talan nehany novenynel mukodik, de en hiaba szedtem, semmi valtozas nem tortent - csiga evo eloleny segitsegul hivasa: a fuben ugralo beka eleg bizonyitek volt, hogy ilyen eloleny jott segitsegul, a novenyek pusztulasa megsem lassult - sorcsapda: ezt csak iden probaltam a kiskertemben a haz mogott, NAGYON jol mukodik. Raadasul megvan a vigasz, hogy tulajdonkeppen nem en olom meg a csigakat, hanem ok masznak bele a sorbe. A sorcsapda ugy keszul, hogy ures edenybe (en kiurult tonhal konzervet hasznaltam) sort kell onteni es 1-2 naponta cserelni, mert tele lesz belefulladt meztelen csigakkal. Valamennyire be kell asni a foldbe, de jo, ha valamennyire kiemelkedik a foldbol, hogy hasznos rovarok ne setaljanak bele. Illetve lehet egy faagat vagy kovet beletenni, hogy ha megis belemennek, ki tudjanak maszni. Tobb sorcsapdat jo letenni, hogy nagyobb legyen a hatasfoka. - csigak szamara kellemetlen novenyek ultetese: nos, nem tudom, hogy errol mit irjak, mert en ugy tudtam, nem szeretik pl. a budosket (barsonyka), megis a hat novenybol hatot ettek meg. Ultettem koze fokhagymat, teny, hogy maga a fokhagyma nincs megragva, de a tole 20 centire novo minden mas mar alig el. Jelentem, a menta, kakukkfu, petrezselyem, metelohagyma, borsmenta, zsalya is csigafogra valo eledel! A muskatli levele is tele van lyukkal, az egyetlen, ami eddig megmenekult, az a levendula es a minirozsa (gondolom ez utobbi a tuskek miatt). De a levendula kozeleben levo novenyek nincsenek biztonsagban. Ezen kivul a tavalyi kerttel az tortent, hogy sajnos nem tudtam megfeleloen muvelni, ezert elvette az onkormanyzat. Igy most a hazunk hatso kertjeben csinalok ezt-azt. Mivel a szomszed macskai wc-nek hasznaljak a kertet, a szabadfoldbe inkabb nem ultetek ennivalot, de van egy szep viragagyas es az eheto novenyeket cserepben nevelem. Ultettem magrol cukkinit (bokros, nem futo fajta, Cucurbita pepo "Black Beauty"), uborkat (nem a kigyot, hanem amit savanyitani szoktak, Cucumis sativus), szamocat (nem az epret hivom muveszneven, hanem ez erdei szamoca, Fragaria vesca spp. alpina "Baron Solemacher"), thai szent bazsalikomot (Ocimum sanctum vagy Ocimum tenuiflorum), pezsmaviragot (Amberboa muricata), kinai nefelejcset (Cynoglossum amiable), floxot, barsonykat, torpe daliat, zoldbabot es fejtos babot. Ezekrol nemsokara egyesevel beszamolok keppel. Annyit mondanek, hogy uborkafeleket es babot a legkonnyebb magrol nevelni.